Őszintén szólva kifejezetten utálom a nyári látványfilmeket, amikről ordít, hogy csak azért készítették el őket, mert a producerek jól akartak keresni abban az évben is. Elég ha csak Michael Bay mozis ámokfutására gondolok a Transformers-filmekkel, máris nyilvánvalóvá válik, hogy mekkora nyerészkedő antitálentumok uralják a mozis-piac nagyrészét. Ha mégis meg kell néznem egy efféle produkciót, rendszerint valaki más kedvéért teszem, és már fél óra után elkezdek az órámra pillantgatni, mert valahogy a Fehér Ház 26. alkalommal történő lerombolása nem tud a székhez kötni. Azonban az idei Függetlenség Napja folytatás mellett én sem tudtam szó nélkül elmenni, ezért meg is néztem a '96-os eredetit.

A film elsősorban az USA területére fókuszál, ahol minden a legnagyobb rendben van, egészen addig, ameddig egy rejtélyes, közeledő objektumot nem észlelnek a világűrből. Hamarosan kiderül, hogy amit először meteornak hittek, az nem más, mint egy földönkívüli űrhajó, amelynek utasai a Föld leigázására készülnek, hogy új lakóhelyet biztosítsanak maguknak. Hamarosan megkezdődik az invázió, a nagyvárosok sorra pusztulni kezdenek, az emberek pedig igyekeznek visszavágni...

Ha azt vesszük, hogy az Independence Day elsősorban látványfilm, akkor el kell mondani, hogy bizony teljesíti a célját. A CGI jól néz ki, a '90-es évek közepén pedig egyenesen rendkívülinek számított a képi világ - az a jelenet, amelyikben az űrlények lerombolják a híres amerikai épületeket a mai napig őrzi kult-státuszát. De nem csak kinézetben teljesít jól a film, hanem a cselekmény is érdekfeszítő, és bár izgalmasnak nem nevezném, mindenképpen pörgős. A felvezetés jó, és kellően hosszú, az akciójelenetek és a cselekmény megfelelő tempóban váltják egymást. Ahogy azt azóta már megszokhattuk a hasonló katasztrófafilmeknél, egyszerre több szálon futnak az események, és minden vonulathoz egy-egy kiemelt szereplő kapcsolható - az egyik természetesen az amerikai elnök, akit Bill Pullman alakít, de van még egy Will Smith által játszott laza vadászpilóta, és egy Jeff Goldblum által megformált műszaki-zseni, aki természetesen kulcsfontosságú lesz a végkifejlet szempontjából.

A szereplők az itt látottaknál egysíkúbbak nem is lehetnének, ám ahogy azt eddig is tettem, a film műfajára való tekintettel ezt nem rovom fel hibának. A főhősök egy-egy jellemvonással leírhatóak, egyszerű amerikai sablonkarakterek - az okos, a vicces és laza, az elnök, és az ő családjuk. Ám ha elvonatkoztatok a karakterektől, és a film egészét nézem, akkor is azt kell mondanom, hogy ennél nagyobb és nyilvánvalóbb kliségyűjteménnyel ritkán találkozik az ember. A rendező Roland Emmerich (akinek stílusa a megtévesztésig hasonlít Michael Bay-ére) még meg sem próbálja leplezni a más, híres sci-fi filmekből átmásolt jeleneteket - kapunk ízelítőt Carpenter A dolog c. filmjéből, számos akcióban a Star Wars-ra ismerhetünk rá, és még egy röpke E.T. kikacsintás is helyet kapott a forgatókönyvben. A történések annyira kiszámíthatóak, hogy az első 10 perc után egy óvodás gyerek meg tudná mondani, hogy mi lesz a cselekmény végén...

Egyetlen dolog menti meg a filmet attól, hogy totális bukás legyen az egész, mégpedig az, hogy A függetlenség napja nemhogy a nézőt nem akarja meggyőzni semmiről, de még önmagát sem veszi komolyan. Nekem végig úgy tűnt, mintha Roland Emmerich már-már önmagát akarná parodizálni, és az egész földönkívüli inváziót igyekezne könnyen fogyaszthatóvá, és humorossá tenni. Nincsen drámázás és moralizálás, nincsenek felvetett kérdések, és egy percig sem törekszik a produkció az UFO-támadás "reális" bemutatására - az Amerikát dicsőítő fellengzős szövegeket pedig szintén csak a humor számlájára tudom írni, bár az egész szövegkönyvre elmondható, hogy egyszerű mint a bot...

Nem tudom letagadni, hogy bármennyire is kritikus vagyok a filmekkel, baromi jól szórakoztam a produkció alatt, és a hatása alá tudott vonni, sőt, többször nézhetőnek tartom. Szóval A függetlenség napja egynek nem rossz, és ha úgy vesszük, műfajteremtő alkotásról van szó, mivel talán ez volt a hasonló sci-fi-katasztrófafilmek közül az első darab. Egyedül azt sajnálom, hogy beindított egy "sorozatgyártási" folyamatot - ezután jöttek csak az olyan filmek, mint az Armageddon, a Holnapután, vagy a Transformers-széria, amelyek egyre-rosszabbak és rosszabbak lettek, viszont a pénztáraknál egyre nagyobbakat kaszáltak, teljesen érdemtelenül. Az Independence Day-t 7/10-re értékelem.

IMDB: 6,9/10

Metascore: 59/100

Rotten Tomatoes: 61%