2010-ben indult útjának a képregényszérián alapuló The Walking Dead, amely hamarosan a Breaking Bad mellett az AMC csatorna legnagyobb sikert hozó sorozata lett. Napjainkra már olyan magasságokba jutott a zombi-apokalipszis túlélőinek históriája, hogy nézettségek tekintetében egyedül a Trónok harca jelent vetélytársat neki világszerte: az indulás óta 6 évad jelent meg belőle, de ezekben a napokban startolt el a 7. szezon Amerikában. Talán magától értetődik, hogy én is a The Walking Dead nagy rajongói közé tartozom, amely bár nem a kedvenc TV-műsorom, mindenképpen ott van nálam a Top 3-ban.

Az írásom SPOILER-mentes!

A sorozat kezdetén mindjárt egy poszt-apokaliptikus USA-ban találjuk magunkat. Egy fertőző kórság kezdett terjedni az emberek körében, amely áldozatait előbb megöli, majd agyukat megtámadva vérengző élőholtakká változtatja őket - a járvány egyre hatalmasabb méreteket ölt, ellenszer pedig nincs ellene: úgy tűnik, a korábbról ismert civilizált világ már soha nem fog visszatérni. Ilyen körülmények között ismerjük meg a széria alfa-hímjét, Rick Grimes-t (Andrew Lincoln) az ex-sheriffet, aki előbb a saját életét próbálja menteni, majd családja segítségére siet. Hamarosan rátalál egy spontán jelleggel összeverbuválódott túlélő-csapatra, amelynek tagjai korábban idegenek voltak egymásnak, az egyetlen dolog ami összetartja őket az az, hogy mindannyian a lehető legtovább akarják húzni, és egyenként sokkal kevesebb esélyük lenne az életben maradásra. Rick a csapat élére áll, majd ezek után hosszú szezonokon keresztül nézhetjük végig, ahogy közösen próbálnak egyik napról a másikra átvészelni, miközben a társaság tagjai folyamatosan cserélődnek, és egyre veszélyesebb kalandokba keverednek...

Mindig is izgatta a filmeseket az a feltételezés, hogy milyen lenne az, ha az eddig ismert civilizációnk kifordulna a sarkából, és egy olyan világba keverednénk, ahol az őskori szabályok újra megelevenednek: csak az maradhat életben, aki a legerősebb, csak abban bízhatsz, aki a a rokonod, és csak az válhat vezetővé, aki a legrátermettebb. A túlélés alapfeltétele a poszt-apokaliptikus társadalomban az, hogy végleg fel kell számolni a korábbi értékrenddel, mivel arra, aki fenntartja a régi, kényelmes és biztonságos világból hozott hozzáállását, valószínűleg gyors halál vár. A The Walking Dead középpontjában végig a Rick által vezetett túlélő csapat áll, melynek tagjai kezdetben közömbösek a számunkra, ám az évadok előrehaladtával már-már mi is közéjük valónak fogjuk érezni magunkat - a kezdeti, rutintalan, és kissé széthúzó társaságból pár szezon leforgása alatt egy valódi elit alakulat lesz, akik az életben maradásra specializálódtak. A sok idegenből, akik másként valószínűleg soha nem találkoztak volna egységes család lesz, melynek tagjai a végsőkig kiállnak a másik mellett.

A sorozat elején úgy érezzük, a veszélyt a fertőzést harapás útján terjesztő "kóborlók" jelentik. Azonban később fény derül arra, hogy a lassan cammogó, primitív, és sérülékeny zombik helyett a valódi fenyegetés az olyan életben maradt személyek, akik a fennálló krízishelyzetet nyerészkedésre, hatalmuk növelésére kívánják felhasználni. Erre nagyon jó példa a 3. évadban bemutatkozó Kormányzó (David Morrissey) karaktere, aki egy valódi diktatúrát épít ki a környezetében, melyet a saját gonoszságával és zsarnokoskodásával akar fenntartani. A The Walking Dead magába foglalja az emberi faj kritikáját: bemutatja, hogy egy hasonló állapot esetén a túlélők milyen sötét kegyetlenségekre lennének képesek saját hasznuk érdekében. A gyilkolás, lopás, rablás még nem a legdurvább - olyan témákat is érint a sorozat, mint például a kannibalizmus, amelyhez véleményem szerint a legsokkolóbb jelenetek tartoznak mind a hat évadból.

Napjaink rendkívül magas színvonalú sorozatainál már megszokhattuk, hogy a színészi alakítások felérnek a mozis élvonallal. Ez itt sincs másként, mivel a The Walking Dead stáb alaposan kitesz magáért, számos emlékezetes és szerethető karaktert megformálva. A teljesség igénye nélkül most kiemelnék egy párat: a főszereplő Andrew Lincoln kiválóan formálja meg a rettenthetetlen és mindenre elszánt vezetőt, akinek jelleme számottevő torzulásokon meg keresztül az idők során. A Norman Reedus által megformált antiszociális Daryl az elsőszámú közönség-kedvenc: ez nem véletlen, ugyanis talán ő a legtalpraesettebb szereplő, akire egy kóborló-támadás esetén valószínűleg mind rábíznánk az életünket. Kiemelten fontos szereplő még Carol (Melissa McBride), aki mindenki anyukájaként van jelen a csapatban, ám van neki egy "sötétebb" oldala is, amely többször kihúzza a társait a bajból - Chandler Riggs kezdetben idegesítő, ám később fiatal kora ellenére komoly alakítást produkál Carl-ként - Steve Yeun és Lauren Cohan Glenn és Maggie személyében alkotják meg a poszt-apokaliptikus álompárt, Danai Gurira pedig Michonne képében az egyik leglazább karakter a sorozatban.

Látvány tekintetében sem lehet panaszkodni, ugyanis a készítők rendkívüli aprólékossággal jelenítik meg a fertőzés által sújtott USA-t epizódról epizódra. Eleinte még felfedezhető néhány minimalista, vagy kissé elnagyolt megoldás (leginkább a CGI-vel kapcsolatban), ám a 4.-5. évad környékén (valószínűleg az óriási bevételeknek köszönhetően) nem csak a narratív vonal, de a látvány terén is számottevő fejlődés figyelhető meg - egyre több lesz az akció, és hozzájuk egyre költségesebb effektek társulnak majd. Az élőholtak egyébként teljes részletességgel vannak kidolgozva, a The Walking Dead-ben látható maszkmesteri munka nem semmi teljesítmény.

Bár az utóbbi néhány évben a sorozat rendkívül felpörgött, és növelni tudta saját színvonalát, van egy pár hibája is, amelyek főként az első 3 évadra korlátozódtak. Először is: a The Walking Dead szerintem iszonyú lassan indult be, és a 4. évadig nagyon sok volt benne az időhúzás és a felesleges jelenet. Kezdetben Rick Grimes-ék sztorija tele volt korábbi horrorfilmekből ismert sablonnal, kiszámítható, és valljuk be, unalmas volt több helyen. Az epizódok sokáig mind ugyanarra a sémára épültek - a széria mélypontját egyértelműen a 2. szezon jelentette, ahol 13 rész alatt történt annyi esemény, amelyet 5 epizódban el lehetett volna mondani...ám amint említettem, napjainkra a The Walking Dead bebizonyította, hogy nem véletlen a világ egyik vezető sorozata: az epizódok forgatókönyveiben egyre több lett a csavar, az izgalom és szórakoztatás faktor pedig nagymértékben növekedett a korábbiakhoz képest.

Nagyszerű ez a sorozat, és nem kétséges, hogy még akár egy évtized múlva is emlékezni fogunk a The Walking Dead-re. Megvannak a maga hibái, és őszintén szólva bármennyire szeretem, nekem sem ez vált a kedvenc sorozatommá, azonban folyamatosan kíváncsi vagyok arra, hogy a túlélőink legközelebb milyen életveszélyes helyzetekbe keverednek majd, emiatt pedig valószínűleg sokáig fogom még nézni. 8,5/10-et adnék rá, valóban egy igényes horror-szériáról van szó.

IMDb: 8.6/10

Rotten Tomatoes: 84%