2016.04.24.

George R.R. Martin 1996-ban jelentette meg az azóta világhírűvé vált fantasy-regényét, a Trónok harcát. A könyv sokáig nem örvendett túl nagy ismertségnek, viszont az látható volt, hogy Martin nem a szokványos módon közelíti meg benne a fantasy-műfaját. Az olyan könyvek, mint a Gyűrűk Ura, vagy a Harry Potter egyaránt gyerekmesék, és felnőtteknek szóló történetek is, a Trónok harca viszont egyértelműen a felnőtteket célozta meg - a könyv lapjain folyamatosan jelen van a nyers brutalitás, vér, és szexualitás, amely egy új perspektívából közelíti meg a fantasy-irodalmat, és sokkal közelebb helyezi azt a valósághoz. 2005-ig még három regény jelent meg a sorozatból - Királyok csatája, Kardok vihara, és Varjak lakomája - majd 2011-ben jött ki a negyedik rész, a Sárkányok tánca. A két befejező könyv (merthogy 7 részesre tervezik a szériát) még mindig a szerző kezei alatt pihen, viszont 2011-ben elindult a HBO saját gyártású sorozata, amely elkezdte a regények adaptálását.

Az írásom spoilermentes!

2016.04.21.

Egy olyan filmről lesz most szó, amely tipikusan beletartozik a "már mindenki látta legalább egyszer" kategóriába, ez pedig nem más, mint az 1982-es E.T. - A földönkívüli c. Spielberg alkotás. A '80-as évek elején Steven Spielbergnek már hatalmas neve és respect-je volt Hollywoodban, ám őt ekkor még egy nyári-blockbuster rendezőként tartották számon, elsősorban az olyan filmjei miatt, mint a Cápa, vagy az Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói. Az E.T. is még egyértelműen a korai Spielberg-életműhöz kapcsolódik, ám az előbb említett nagy címekhez hasonlóan ebből is hatalmas klasszikus vált, szinte már a megjelenése évében.

2016.04.16.

Nehéz dolgom van a most következő filmmel, mivel talán eddig ez az egyik legfurcsább amit valaha láttam. Az biztos, hogy rendhagyó produkcióról van szó, ám én azért nem feltétlen nevezném jónak a Hardcore Henry-t, amely minden eddiginél közelebb hozza a videojátékok világát a filmes kultúrához. Először 2015. szeptemberében mutatták be Kanadában, majd idén tavasszal megérkezett az amerikai és európai mozikba is - sokat árulkodik, hogy a rendező Ilya Naishuller, aki teljesen ismeretlen a filmes világban, de közreműködött például a 2013-as Payday 2 c. videojáték elkészítésénél.

2016.04.12.

Megmondom őszintén, hogy sokáig nem voltam nagy sorozatrajongó. Valahogy mindig zavart az, hogy ahhoz, hogy megismerjek egy komplett történetet, végig kell néznem több tucat, vagy akár több száz órányi epizódot, át kell vergődnöm számos üresjáraton, és adott esetben egy évet kell várnom arra, hogy érkezzen az új évad. Azonban az is félelmetes, hogy a 2000-es évek folyamán mennyit fejlődött ez a műfaj - a sorozatgyártást ugyanis simán fölhozták a hollywood-i filmgyártás színvonalára, mind technikai, mind dramaturgiai szempontból, és többször előfordult, hogy neves filmszínészek (mint pl.: Matthew McConaughey, Kevin Spacey, James Franco) tűntek fel a TV-képernyőkön.

A Breaking Bad pedig egy olyan széria volt, amiről szinte kivétel nélkül csak jót hallottam. Számos ismerősöm próbált meg rávenni, hogy kezdjem el nézni ezt a sorozatot, mondván milyen zseniálisan jó, így hát egyszer rászántam magam. Nem bántam meg. Már az első epizódtól kezdve magával rántott a sztori, kb. egy hónap alatt mind az öt évadot ledaráltam, és ami a legjobb, hogy utána néztem volna tovább, legalább még öt évadon keresztül...kétségtelen, hogy ebben az esetben nem csak a 2010-es évek egyik legmeghatározóbb sorozatáról, de a valaha volt egyik legjobb TV-s szériáról van szó.

Vigyázat, az írásomban spoilerek lehetnek!

2016.04.08.

A most következő film úgy híresült el, mint minden idők legjobb sportfilmje, amely nem más, mint Martin Scorsese 1980-as produkciója, a Dühöngő bika. Érdekesség, hogy az akkor már elismert és befutott rendezőnek számító Scorsese a '70-es évek végén nehéz időszakon ment keresztül, és azt fontolgatta, hogy abbahagyja a rendezést, ám a Jake La Motta nevű boxoló életrajzi filmjét még bevállalta. Mondanom sem kell, hogy a film átütő sikert ért el - sokkal inkább kritikai, mint anyagi szempontból, illetve meghozta Robert De Niro számára az első Oscar-díját is.

2016.03.29.

Idén márciusban debütált a mozikban 2016 egyik legjobban várt filmje, a Batman vs. Superman. Az nem volt kétséges, hogy a produkció sikeres lesz (csak a nyitó hétvégén kb. 166 millió dollárt hozott), viszont, mint tudjuk, a nagy bevétel nem feltétlen jelent jó minőséget is. Hogy őszinte legyek, nem tartom Zack Snyder-t kifejezetten jó rendezőnek - a Holtak hajnala remake vagy a Watchmen tetszett tőle, de a 300 már erősen vitatható, a legutóbbi, Acélember c. filmjét pedig kifejezetten rossznak tartom. A Batman Superman ellen mégsem volt annyira borzalmas, mint amilyenre az előzetes internetes kritikák és vélemények alapján számítottam, igaz, gondok azért akadtak vele rendesen.

2016.03.25

2015 nagyon erős évnek számított filmes szempontból, így az is jelent valamit, hogy az Akadémia a Spotlight: Egy nyomozás részletei c. filmnek ítélte ebben az évben a Legjobb filmnek, és a Legjobb eredeti forgatókönyvnek járó Oscar-díjat. Megmondom őszintén, hogy sokáig semmit sem hallottam róla, ám a neves díjazások az én érdeklődésemet is felkeltették, így, kissé megkésve bár, de én is megnéztem 2015 legjobb produkcióját. A filmet Tom McCarthy rendezte, aki nem tartozik a legnagyobb nevű filmesek közé - tulajdonképpen ezelőtt nem is készített hasonló komolyságú művet. Korábbi munkái közé tartozik a 2007-es A látogató, vagy a 2014-es A cipőbűvölő, valamint ő írta a nagysikerű 2009-ben megjelent Fel! c. animációs film forgatókönyvét is.

2016.03.20.

Mire képes az ember, ha a saját élete mentéséről van szó? Mekkora áldozatot vagyunk képesek hozni azért, hogy viszontláthassuk szeretteinket? Mit bír ki az emberi szervezet, amikor huzamos időn keresztül mindenfajta táplálékbeviteltől és mozgástól meg kell válnia? Van-e olyan helyzet, ahol teljesen átértelmezzük addigi életünket? Hát ilyen, és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik a 127 óra c. film, mely 2010 végén jelent meg, az addigra már Oscar-díjas Danny Boyle rendezésében, a főszerepben pedig a sokoldalú James Franco-val, akit azelőtt még nem igazán láthattunk ehhez hasonló szerepben.

A The Chiller eredetileg a benszitas.tumblr.com címen működő filmes blog volt, ám pár hónapnyi blogolás után leszűrtem, hogy a Tumblr nem a legjobb felület az efféle projektek készítésére. A keresés macerás volt, az olvasóktól szinte semmilyen visszajelzést nem kaptam, ami egy idő után eléggé zavaró volt, nem beszélve arról, hogy a posztok szerkesztési módja sem volt igazán kényelmes számomra. Úgyhogy emiatt úgy döntöttem, hogy a blog.hu felületén folytatom a filmek elemezgetését - a The Chiller aktuál rovatában éppen mozikban futó, felkapott produkciókról olvashattok (havonta kb. 1-2 ilyen írást adok ki), a Classic-rovat értelemszerűen a régebbi, de nagy népszerűségnek örvendő filmekre fókuszál, ezenkívül ritkábban, de sorozatokkal is foglalkozom, ahogy épp az időm engedi. Az összegzés címszó alatt pedig általában komplett filmsorozatokat kritizálok egy-szuszra - ide hosszabb írások kerülnek, melyek egy-egy franchise darabjait foglalják össze.

A Tumblr-ről való átköltözést fokozatosan fogom végrehajtani, de az ott megjelentetett kritikáim ide is átkerülnek majd - mindegyiknél meg fogom jelölni, hogy eredetileg mikor íródott az adott filmelemzés.

Szép napot!